Az újév első munkanapján eldőlt, hogy ha lesz negyedik mobilszolgáltató Magyarországon, akkor jelenleg az csak egy állami vállalkozás, a Magyar Posta Zrt., Magyar Villamosművek Zrt. és MFB Invest Zrt. konzorciuma lehet.
Hogy lesz-e, az rövidesen kiderül, de az esélyek elég jók, mivel a konzorcium immár egyedül pályázhat a felkínált frekvenciára. A negyedik szolgáltató megjelenésétől, ahogy korábban a harmadik piacra lépésétől is általában a verseny erősödését szokás várni. Kérdés, hogy egy állami cég, igazi távközlési tapasztalat nélkül képes lesz-e, lehet-e erre a feladatra. Az új cég esélyeit az „erős állam” koncepció, valamint a mobilfizetés államosítása is javíthatja és jelentős növekedési potenciált jelenthet az állami vállalatok, netán egyéb állami fennhatóságú intézmények esetleges „átterelődése” is, de ez még a jövő zenéje.
4+1 szereplő
Bár jelenleg is szolgáltat a Postafon és vannak virtuális mobilinternet szolgáltatók is, az első igazi virtuális szolgáltató a rövidesen piacra lépő Tesco Mobile lehet. A Tesco a Vodafone hálózatán szolgáltat majd, és a saját értékesítési hálózatára, rutinjára épít majd. „Pontosan” ugyanígy járt el a Postafon is, a Vodafone hálózatán, azzal a különbséggel, hogy a Posta hálózata eleddig kevésbé bizonyult potens értékesítési csatornának. A Postafon látványosan ugyan nem bukott meg, de átütő sikeréről sem születtek hírek.
Ma Magyarországon a mobilpiac (a hang piac) meglehetősen telített 100 főre november végén 116,6 előfizetés, illetve hívásfogadásra alkalmas SIM kártya jutott. Gyakorlatilag mindenkinek van mobilja, sokaknak több is, akinek meg nincs, az nagy valószínűséggel nem is nagyon akar, vagy úgy érzi, nem engedheti meg magának. A növekedési lehetőség leginkább a mobilinternet szolgáltatásban van, hiszen mobilinternet előfizetéssel a lakosságnak csak mintegy bő 20 százaléka rendelkezik a hatóság adatai szerint.
Szupergyors hálózatok
A mai szolgáltatók ügyfelei számára jó hír – no, nem az év elejei áremelés, hanem az -, hogy ők sem tétlenkednek. A tavalyi év folyamán mindhárom cég komoly erőfeszítéseket tett hálózata korszerűsítésére, az elérhető adatforgalmi sebesség növelésére.
A fontosabb mérföldkövek közé tartozott, hogy:
- a Telenor beindította a Hipernet szolgáltatást;
- a Vodafone lefedte 3G-vel a budapesti Metro vonalakat;
- a T-Mobile pedig idén január 2-án jelentette be, hogy a teszt időszak után idehaza elsőként elindította a negyedik generációs LTE (Long Term Evolution) mobilinternet szolgáltatást.
A T-Mobile LTE alapú szolgáltatását egyelőre a budapesti lakosság 40 százaléka érheti el, de a tervek szerint 2012-ben a főváros egész területét le fogja fedni a társaság, melynek célja, hogy 2013-ra az ország közel 100 százalékán lehetővé váljon a másodpercenként 21 megabites sebesség.
A különféle technológiák, a 3G (UMTS) alapú HSDPA, HSPA, HSPA+, illetve a már közel negyedik generációs LTE áttekintése nem egyszerű, miként annak megállapítása sem, jelenleg épp melyik és hol érhető el az országban.
Az biztos, hogy egyre több helyen, de a konkrétumokról a cégek honlapjain sem mindig egyszerű naprakész és használható adatokat találni – bár a lefedettségi térképek (Telenor, Hipernet, T-Mobile, 4G/LTE, T-Mobile, 3G/HSDPA, Vodafone és a hatóság honlapján is) hozzáférhetőek. Kiemelendő a Vodafone google.maps alapú, meglehetősen fogyasztóbarát térképe.
Mindez leginkább azért fontos, mert nem mindegy milyen sebességgel tudunk valahol netezni, de persze az sem, milyen eszközzel próbálkozunk.
A 4G/LTE technológiát egyelőre csak úgy nevezett USB stick-kel, laptopon, asztali számítógépen lehet kihasználni, hiszen olyan mobiltelefon, vagy táblagép jelenleg nincs a piacon, ami erre önmagában is alkalmas lenne, s egyelőre a T-Mobile sem mobilra ajánlja a szolgáltatást.
A Hipernet élvezetéhez is leginkább laptop, vagy Tab kell, bár például a Galaxy S II, vagy a Galaxy Nexus már önmagában is képes erre a technológiára. Szintén alkalmas lenne az Apple iPhone 4s, illetve a kínai Meizu MX készülék is – ezek azonban nem szerepelnek a Telenor kínálatában.
Öröm az ürömben, hogy tulajdonképpen a mobiltelefonon történő netezéshez bőven elegendő az igen sok készülékkel elérhető 3 Mbit/sec körüli letöltési sebesség is – már amennyiben ahol éppen vagyunk, ez a rendelkezésünkre áll.
Az alábbi, a GSM World oldaláról származó ábra a GSM technológiák megjelenésének és elterjedésének időbeli sorrendjét szemlélteti.
A http://www.ict-pulse.com ábrája az elvileg (egyszer majd) elérhető maximális le- és feltöltési sebességeket veszi sorba.
