Tudatosabban és egyre inkább társaságban tévézünk, derült ki egy hazai felmérésből – míg egy brit kutatás szerint nem kell a 3D és a mobiltévé sem.
A Médainfo.hu cikke szerint a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által a T-Home támogatásával 2012 áprilisában készített gyorsjelentésből kiderül, hogy szegmentálódnak a magyar fogyasztók tévénézési szokásai. A reprezentatív felmérés szerint a tartalomfogyasztási magatartásukat tekintve jól elkülöníthető tévénéző típusok határozhatók meg, amelyek közül egy réteg iránymutatóan előrébb jár a többségnél.
A hazai tévénézők 45 százaléka megfontoltan választ a műsorkínálatból, döntő többségük pedig társas tevékenységnek tekinti a televíziózást. "Az emberek 65 százaléka általában mással együtt néz műsorokat. Az esetek jelentős részében a társaság a családot jelenti, barátaival közösen jellemző módon az emberek 5 százaléka tévézik. Ez a szokás az átlagosnál elterjedtebb a többieknél magasabb életszínvonalon élők, a budapestiek, a kapcsolaton kívül élők, az aktív keresők, az 50 évesnél fiatalabbak és a férfiak körében".
A kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka rögzít valamilyen műsort legalább alkalmanként, mégpedig azért, mert a televíziózás egyre tudatosabbá válik. A lakosság egytizede kifejezetten megfontoltan, tudatosan választ műsort, ők előre eldöntik, milyen műsort néznek meg és jellemzően ők azok, akik rögzítik is azt, amely számukra nem megfelelő időpontban kerül a képernyőre.
Egy szintén most megjelent brit kutatás szerint a médiafogyasztók mindössze 19 százaléka tekinti vonzó új technológiának a 3D-t - írja a Guardian alapján a Médiainfo.hu.
A 2 ezer fős brit kutatás során a Freeview arra kérte megkeresetteket, egy nyolcas listából válasszák ki azokat a viszonylag újnak számító megoldásokat, amelyek nekik a legjobban tetszenek. A legnépszerűbbek a lekérhető és az on-demand szolgáltatások (62-59%) voltak, a műsorok előre- és visszatekerését lehetővé tevő elektronikus programújságok is a megkérdezettek több mint felét (51%) hozták lázba. A különböző elektronikai eszközök szinkronizálhatósága, összeköthetősége 46, a távoli felvételi lehetőség 25 százalék számára volt vonzó. A 3D a maga 19 százalékával csak a még gyerekcipőben (nálunk legfeljebb tipegőben – Telefonközpont) járó mobiltelevíziózást (12%) és a műsorokhoz kiegészítő tartalmat, funkciókat kínáló appokat (6%) előzte meg.
A Freeview ügyvezetője szerint a 3D terjedése előtti legfőbb akadály a szemüveg kényelmetlensége, illetve a készülékek ára.
Úgy tűnik tehát, hogy ami a moziban jól működik, az a nappalikban, hálókban nem. Ezt támasztja alá az is, hogy januárban a francia Canal+ beszüntette a másfél évvel korábban startolt háromdimenziós adását, méghozzá érdeklődés hiányában. A csatorna szóvivője akkor azt mondta el, hogy kísérletezésnek nem volt rossz a 3D-s adás, sok mindent megtanulhattak a technológiáról, az előfizetők azonban nem lelkesedtek érte. Ő is a szemüveget említette az adoptáció legnagyobb gátjaként.
