A tervek szerint Prágában felújítják és látogathatóvá teszik a világ egyetlen épségben és működőképes állapotban fennmaradt csőpostáját.
A prágai csőposta 125 éve, 1887. augusztus 6-án kezdte meg a működést és mintegy 100 évi teljes kapacitással működött is. Később háttérbe szorult, nyilván a távközlési és postai szolgáltatások fejlődésével párhuzamosan csökkent, de több prágai intézmény is használta, egészen a a 2002-es árvízig.
A csehszlovák postai és távközlési szolgáltatások kettéosztása után (1993) a prágai csőposta a cseh Telekom (ma Telefónica O2) tulajdonába került. A Telefonica nem nagyon tudta mire használni, de megőrizte a működőképességét. Mintegy 2 hónappal ezelőtt a csőposta magántulajdonba került, írta a napokban az MTI.
Zdenek Drazilnak, az új tulajdonosnak határozott tervei vannak a csőpostával. "Ez a világon az utolsó működőképes csőposta. Szeretnénk felújítani és újra működésbe helyezni. Felmértük a helyzetet, van rá igény" - nyilatkozta Drazil, aki elmondta az is, hogy az egyik utolsó megmaradt rendszer Budapesten pusztult el, 1992-ben.
Drazil szerint a csőposta nagyon érdekes lehet az iskolások számára, egy-két állomását a turisták is látogathatják majd. "A csőposta működése kitűnő segédeszköz a fizikai törvények tanításában. A csőposta meglátogatása érdekes lehet a diákok számára, de a csőposta egyes állomásai - például a prágai várban vagy a főposta belvárosi épületében - a turisták figyelmét is felkelthetik. Lehetővé tesszük, hogy a csőposta által leveleket, képeslapokat is küldhessenek az érdeklődők" - mondta Drazil.
Az 1887-es induláskor a prágai csőposta hossza mindössze három kilométer volt. A múlt század harmincas éveiben azonban már öt vonala volt, hossza meghaladta az 50 kilométert. A csőpostát gyorsaságáért és megbízhatóságáért úgy a posta, mint a minisztériumok, a különböző intézmények, bankok, szerkesztőségek is nagyon kedvelték. A szocialista rendszer utolsó éveiben naponta átlagban 30 ezer küldeményt továbbítottak a csőpostán keresztül. Prágai legendák szerint a hivatalos szabályokat megkerülve olykor illatos szerelmes leveleket, sőt, néha uzsonnát is szállítottak a csőposta tartályai. "A föld alatti csövekben légnyomás továbbította a csőposta tartályait a prágai hálózatban. A prágai csőposta küldeményeinek gyorsasága 10 méter volt másodpercenként" - jegyezte meg Martin Jahoda, a prágai Postamúzeum munkatársa.
Az első csőpostát - Pneumatic Despatch Railway néven - Londonban helyezték üzembe 1863-ban. A brit fővárosban elsősorban a pénzvilág híreinek és küldeményeinek gyors kézbesítése volt a cél.
„Házon belüli” csőposta működik egyébként ma is Prága legnagyobb egészségügyi intézményében, a Motol egyetemi kórházban, de ez egyik nagy szupermarketben pedig ilyen csőpostán küldik az üzletközpontba a pénztárosok a pénzeket – mellesleg ha jól emlékszem pár évvel ezelőtt ez nálunk is így volt az egyik legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben.
Sőt, én személy szerint arra is emlékszem, hogy amikor az MTI-be kerültem, még ott is működött. A kis kapszulákban a hírek, cikkek jöttek, mentek – hiába, akkor még a telex ontotta a híreket papír alapon, és persze nem volt internet, ahogy a mai értelemben vett számítógépes szerkesztőségi rendszer sem. A csőposta még a büfébe is elért, de soha nem sikerült megszerveznem, hogy a lányok küldjenek (persze jól becsomagolva) egy sült kolbászt sok mustárral.
Ti tudtok valamit a budapesti csőposta sorsáról?
A csőposta
A postaszolgálat technikai eszközei között a csőposta berendezés nem a legujabb már. Hosszu évek kitartó munkája és kisérletei bizonyitották be, hogy a gyors továbbitása a levélküldeményeknek egy város területein belül, esetleg két város között másképen, mint légnyomás, vagy légszivásos csőrendszerrel, el sem képzelhető. Az emberek és intézmények konzervatizmusa magyarázza csak meg azt, hogy a csőposta rendszer nem terjedt még el abban a mértékben, amint azt ez megérdemelné.
(1913-as cikk eleje a Huszadik Század honlapján)
És egy hazai aktualitás:
A kiállítás várhatóan év végéig lesz megtekinthető.