Nem lesz egyszerű a Kúria február végi döntésének végrehajtása, az NMHH 2011-ben megkezdett árverésén elnyert frekvenciákért a cégek negyvenmilliárd forintot fizettek ki, a visszaállítás meglehetősen költséges lehet, írja a Napi.
A Kúria február végi döntésével hatályon kívül helyezte az NMHH frekvenciapályázat kapcsán hozott határozatát, a hatóságnak ezért vissza kell vonnia a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt., illetve a negyedik − állami − mobilszolgáltató MPVI Mobil Zrt. frekvenciaengedélyét, ami az állam szempontjából a cégek által befizetett 40 milliárd forint visszatérítését jelenti.
Számos problémát vet fel a Kúria azon ítélete, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 MHz-es frekvenciára kiírt tendere kapcsán hozott − mondták a lapnak a megkérdezett szakértők. Az NMHH a Napi Gazdaságot úgy tájékoztatta, hogy az írásos ítélet egyelőre nem érkezett meg, a hivatal ezért egyelőre arról sem kívánt nyilatkozni, hogy a mobilszolgáltatóknak vissza kell-e adniuk a pályázaton elnyert frekvenciákat, s ha igen, mikor, illetve arról sem, hogy mikor kapják vissza a cégek a kifizetett 40 milliárd forintot. Várat magára emellett a frekvenciák újraértékesítésének kérdése, mint ahogy az is, hogy milyen csomagokban kívánja értékesíteni a frekvenciákat az NMHH, illetve egy újabb körben a csak korábbi, esetleg "külső" érdeklődő is részt vehet-e a tenderen.
Ha szeretnél nyerni egy klassz védőfóliát a telefonodhoz, válaszolj a Facebook oldalunkon két kérdésünkre!
Szakértők szerint ezért a cégek és az állam is abban érdekelt, hogy valamilyen módon fenntartsa a jelenlegi helyzetet, hogy a frekvenciák a cégeknél maradjanak, a Kúria határozatának ezért egy lépéssel nehéz lenne érvényt szerezni. Jogi szakértők szerint releváns kérdés lehet, hogy a szolgáltatók a befizetett összegre kamatot is kapjanak, vagyis elképzelhető, hogy az állam csak tetemes költségekkel "szabadulhatna meg" a frekvenciától, de az is valószínű, hogy a cégek nagy összegű kártérítésre tartanának igényt − ez esetben pedig valószínűsíthető az állam, illetve a hatóság pervesztése. Legnagyobb mértékben a Vodafone "építette" be az elnyert és jogszerűen használt frekvenciákat hálózatába, a szolgáltató ezzel az ország több mint kilencven százalékán képes szélessávú internetszolgáltatást nyújtani (és ezt vélhetően beépítette marketing- és üzleti stratégiájába is). Erre ráadásul az adatforgalom növekedése miatt előbb-utóbb a másik két cégnek is szüksége lesz. A Telenornak például a vidéki mobilinternet-szolgáltatáshoz lenne ez segítségére − mondta a lapnak Kutas István kommunikációs igazgató.
A Vodafone arról tájékoztatta a Napit, hogy a cég jogszerűen használja a megszerzett frekvenciákat és szerinte több törvényes megoldás is adódhat a mostani helyzet végleges rendezésére. A lehetőségekről már folynak az egyeztetések az NMHH-val, a szolgáltató abban bízik, hogy rövid időn belül a megegyezés is megszülethet. Amennyiben a tárgyalások eredményeként a mobilszolgáltatóknak vissza kell adniuk a frekvenciát, a hatóságnak a Vodafone számára megfelelő átmeneti időt kell adnia ahhoz, hogy tájékoztassa ügyfeleit az új helyzetről, illetve valamilyen más lehetőséget kell teremteni számára a frekvenciakapacitások "átállítására", ha egyáltalán van ilyen célra használható fölös kapacitása a cégnek.
