Módosította a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeket, írja az MTI. Egyelőre ezt idézzük, a lényeg első ránézésre, hogy sokkal szélesebb körből lehet új elnököt választani, mint eddig.
Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött pénteken, kormánypárti szavazatokkal.
A médiatörvényen is módosító jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az az új elnök megválasztásáig rendeletalkotási joggal ruházta volna fel az NMHH elnökhelyettesét.
Az államfő arra hivatkozott, az alaptörvény meghatározza, hogy az NMHH vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet adhat ki, s ebben az általa kijelölt helyettese helyettesítheti. A törvénymódosítás viszont arra az esetre rendezte volna a rendeletkiadási jogot, ha a korábbi elnök nem jelölt ki helyettest e tekintetben. Ez pedig - állapította meg a köztársasági elnök - a szabályozást ellentmondásossá tenné, csorbítaná az alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét.
Az MTI tudósítása szerin a kormány figyelembe vette az államfő észrevételeit, egyúttal kezdeményezte a médiahatóság elnökével szemben támasztott követelmények módosítását.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtt benyújtott és pénteken elfogadott javaslata alapján nem kell jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma a tisztség betöltéséhez, ehelyett mindössze felsőfokú végzettséget írnak elő.
Mondjuk személy szerint én azt eddig sem értettem, miért nem lehet az NMHH példának az ő okáért elnöke műszaki végzettségű ... amikor azért bár Média és Hírközlési hatóság, de mégis hírközlési is.
Pontosították azt is, hogy mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Ebből a médiatörvény szerint ötéves háttérrel kell rendelkeznie a kinevezendő elnöknek.
Gyakorlatnak számít a jövőben az NMHH-nál, a médiatanácsnál és elődszervezeteinél, vagyis a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál és az Országos Rádió és Televízió Testületnél folytatott vezetői vagy ügyintézői (???, a szerk.) tevékenység, valamint az ezek határozataival kapcsolatosan végzett bírói, ügyészi és jogi képviselői részvétel. Ugyancsak gyakorlatnak számít a közmédia jelenlegi kuratóriumában, valamint a korábbi testületekben - a Magyar Rádió Közalapítványban, a Magyar Televízió Közalapítványban és a Hungária Televízió Közalapítványban - betöltött tagság.
Az NMHH-nak és a médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke. A médiahatóságnak jelenleg egy, rendeletalkotási joggal fel nem ruházott elnökhelyettese van: Mátrai Gábor a hírközlési területért felel.
Navracsics Tibor javaslatát indokolva azt írta: az NMHH és a médiatanács vezetői tisztségének betöltetlensége súlyos hátrány a működésük szempontjából, különösen azért, mert rendeletalkotásra kizárólag az elnök jogosult. Ezért - folytatta - ha a rendeletalkotásra jogosult elnökhelyettes törvényben nem jelölhető ki, mielőbb gondoskodni kell az NMHH elnökének kinevezését érintő törvényi feltételek pontosításáról.
A miniszter azt is felidézte, hogy az NMHH és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményekkel kapcsolatban a tárca korábban az Alkotmánybíróságtól kérte az alaptörvény értelmezését. A testület megállapította, hogy sarkalatos törvény rögzítheti a vezetővel szembeni feltételeket, ezek meghatározása azonban a törvényhozás hatáskörébe tartoznak.
Az NMHH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.
