Telefonközpont blog

Minden ami távközlés, közérthetően, egyszerűen az okostelefontól az interneten át, a digitális átálláson keresztül szinte bármeddig.
Ha az összes írásunkról értesülni akarsz, csatlakozz hozzánk a facebook.com/Telefonkozpont oldalon is!

Facebook

Portfolio Blogger

 

Friss topikok

Címkék

112 (1) 1974 (1) 2020 (1) 3D (2) 3G (7) 4. szolgáltató (52) 4G (16) 50plusz (2) 802.11 (1) acta (2) adatbiztonság (10) adathalászat fishing (2) ADSL (2) akció (1) Alcatel (1) alkalmazás (60) alkalmazások (2) állplasztika (1) Altintop (1) Amazon (3) Amazon Kindle (3) AMD (1) analóg televízió (4) android (58) Angry Birds (1) Antenna Hungária (6) Apple (31) ÁSZF (6) ATV (7) AT Kearney (1) AXN (1) barangolás (10) Barcelona (2) Bayern (1) biztonság (9) BlackBerry (6) Bluetooth (2) Blue Mobile (11) böngésző (1) Bruce Willis (1) BTel (6) BVB (1) Chat (1) Chrome (1) ConCorde (1) csatornakiosztás (2) csekk (1) csőposta (1) Deezer (2) Digi (10) digitális átállás (23) digitális fényképezés (8) digitális televízió (36) Doro (2) Dropbox (3) dvd (1) dvr (3) egészség (1) elektronikus hírközlési törvény (5) elveszett telefonok (1) Email (4) Ericsson (12) EU (3) európai távközlési hálózat (4) Evernote (1) facebook (3) Facebook (28) fake (1) felmérés (13) feltöltőkártya (1) Filpboard (1) Firefox (1) Flickr (1) Foci EB (4) fogyókúra (1) fólia (1) FourSquare (2) frekvencia (1) FTTx (1) Galaxy (4) GalaxyCamera (1) Galaxy SIII (2) Gmail (6) google (1) Google (27) Google-fiók (5) GoogleTalk (1) google account (1) Google Account (1) Google Docs (2) Google Drive (3) Google Goggles (1) google maps (6) GPS (2) GSM (1) GVH (1) Gyurta (1) hacker (1) hálózatsemlegesség (1) hangazonosítás (1) hangos reklámok (1) helyesírás (1) Hesna (1) Hipernet (2) homokóra (1) hotsopot (1) HSPA (1) HTC (7) HTC ONE X (1) Huawei (9) Humanoid (1) hűségzerződés (1) IBM (1) IDC (2) ieee (1) IKEA (1) IndaFotó (1) információ biztonság (5) Infrapont (2) Integer (1) Intel (2) internet (15) internetes vásárlás (2) Invitel (13) IOS (10) ipad (2) iPad (7) iphone (1) iPhone (42) IPTV (7) ivsz (1) iwiw (1) jelszó (2) Jon Lord (1) kábeltévé (17) KKV (1) KSH (1) Kürt (1) KutatóCentrum (2) Lamborghini (1) lánclevél (1) laptop (4) lexikon (42) lg (1) LG (9) Lidl (12) Linkedin (2) LogMeIn (1) LTE (11) lte (7) m-health (1) m1 (1) Madonna (1) madware (2) Magyar Telekom (69) malware (2) market (2) masat (1) MasterCard (2) Más téma (1) médiaszerver (1) Médiatanács (1) Média és hírközlési biztos (3) Meizu (1) Messi (1) meye (1) Microsoft (8) MindigTV (10) mobil (7) mobilfizetés (7) mobilinternet (105) mobiltárca (2) mobiltelefon (13) mobiltelefon-arc (1) Mol telecom (1) Motorola (2) MTVA (1) műholdas televíziózás (11) MyAudio (1) napelemes (1) navigáció (5) navigon (1) NFC (3) NFH (1) nfl (1) NMHH (100) Nokia (14) NordTelekom (1) notebook (1) okostelefon (152) Olimpia (6) online vásárlás (2) Opera Mini (1) Ostia (1) OTP (1) panasonic (1) Paypal (1) per (1) Phelps (1) Picasa (3) Play (1) portfolioblogger (174) Posta (5) Postafon (2) proxy (1) QR-kód (4) rádió (2) Räikkönen (1) reklám hangerő (1) repülő üzemmód (3) rfid (2) rizsfőző (1) roaming (28) Róma (1) Ronaldo (1) RTL (1) RTL Klub (3) Samsung (39) Samsung Galaxy Note 10.1 (1) sandvine (1) sárga csekk (4) ScreenShield (2) set top box (1) shazam (1) SIM (1) SIM-kártya (9) Skype (17) smart (1) SMS (12) sms (1) Sony (3) Sony Ericsson (1) super bowl (1) sygic (1) Symantec (1) Symbian (1) számhordozás (3) szavazás (2) Sziget (1) T-Home (8) T-Mobile (151) tablet (25) tanulás (1) Tarr (2) távfelügyelet (1) TEDxDanubia (1) telefonadó (70) Telefonközpont (50) telefonszám (1) Telenor (165) Tesco (1) tesco mobile (1) Tesco Mobile (14) teszt (10) timeline (3) timeline idővonal (1) time shift (1) tokásodás (1) töltő (2) Tóth Árpád (1) TV2 (4) Twitter (4) t home (1) ügyfélszolgálat (2) Ukrajna (1) UPC (27) upc (1) UPC Direct (3) USB (3) USB stick (1) utazás (1) varangy (1) vekker (3) vezetékes telefon (1) vezeték nélküli router (3) vezeték nélküli töltés (1) Viber (11) Vidanet (2) világvége (1) Virgin (1) virtuális mobil (23) Vodafone (153) WhatsApp (9) WiFi (17) Windows Phone (12) wireless (1) Yahoo (1) YouTube (5) zene (1) Zenefon (7) ZTE (5) Címkefelhő

Feedek

Távközlésről - közérthetően

2012.01.17. 23:09 ghal

Mivel fényképezzünk, avagy telefonok a DSLR-ek ellen

Címkék: digitális fényképezés

A napokban volt Las Vegasban a PMA@CES fotótechnikai kiállítás, ahol – a számtalan újdonság mellett – megjelent egy újabb fényképezőgép-kategória: az okos-fényképezőgép. Ez jó apropó arra, hogy áttekintsük a fényképezőgép típusok zavarba ejtő választékát.

 A kategóriák megértéséhez nézzük végig először a fényképezőgépek legfontosabb tulajdonságait és alkatrészeit.

  1. Az érzékelő (szenzor) ugyanarra szolgál a digitális fényképezőgépeknél, mint régen a film fényérzékeny rétege: a külső fény hatására ezen jön létre a „negatív”. A filmnél ehhez kémiai reakciók kellettek, a digitális kamerák képpontonként elektronikus jeleket állítanak elő. 
    Az érzékelők legismertebb jellemzője a megapixelben megadott felbontásuk, azaz hogy hány pontra bontják a képet. Mostanra lassan eljutunk oda, hogy ezzel nem érdemes foglalkozni: egy 5 megapixeles képből tökéletes A/4- méretű nyomatot lehet készíteni. A félprofi kamerák is megállnak 16-18 megapixelnél, hiszen ez már egy utcai óriásplakáthoz is elegendő felbontás.
    Fontosabb tényező lett a szenzor érzékenysége. Ez különösen rossz fényviszonyok között érdekes: mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a képzaj miatt szinte élvezhetetlenné válik a fotó.
    Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy minél nagyobb méretű az érzékelő, annál precízebben tudja visszaadni a képet. Ebben óriási különbségek vannak: mint egy telefonban félkörömnyi szenzort találunk, addig egy félprofi gépben egy hagyományos filmkockányit (Full Frame – FF).
  2. Az optika (objektív) gyűjti össze a fényt, és vetíti a képet a filmre/érzékelőre. Az objektív legfontosabb jellemzői a fókusztávolság (ettől függ a nagyítása) és a fényereje (ettől függ, hogy mennyire sötétben lehet fényképezni). E két paraméter határozza meg a kép mélységélességét is (azaz pl. azt, hogy egy élesre állított arc mögött el lehet-e mosni a hátteret.)
    A képalkotás minősége, az objektív „rajzolata” is fontos. Egy egyszerű műanyag lencse persze torzít, sőt, a színeket is megváltoztatja. Ezért készülnek teleszkóp-méretű, többkilós, tucatnyi lencse-tagból álló optikák, amiért az ínyenc (és kőgazdag) fotósok többszáz-ezer forintot hajlandóak fizetni.
    Az objektíveket kialakítás szerint is érdemes csoportosítani: léteznek fix és változtatható fókusztávolságú (zoom-os) kivitelek. A zoom-átfogás (pl 12x) azt jelenti, hogy a beállítható legnagyobb fókusztávolság hányszorosa a legkisebbnek. A nagyobb zoom-átfogás nagyobb kényelmet, de tipikusan alacsonyabb képminőséget jelent.
    Léteznek beépített és cserélhető objektíves fényképezőgépek. Ez utóbbiaknál a felhasználó mindig az adott képhez leginkább megfelelő optikát használhatja: teleobjektívet paparazzi-fotókhoz, nagylátószöget tájképhez vagy épp makrót, ha bogarakat akar fényképezni.
  3. A kezelőszervek segítségével lehet beállítani a fényképezőgépet. A gépek egyre jobban automatizálták: beállítják az élességet, a fénymennyiséget, a színhőmérsékletet, újabban megvárják a mosolyt a modell arcán. Az új modellek egyre okosabban találják ki a gondolatunkat, de a profik azért szeretik, ha mindenben felülvezérelhetik az automatikát. Ehhez a legegyszerűbb gépeken egy-két gomb van, vagy épp az érintőképernyőn előhívható menüben lehet mindent beállítani. Ez elég időigényes tevékenység, ezért a profi gépek tele vannak mindenféle tárcsákkal és kapcsolókkal. Így a szakértő fotós pillanatok tört része alatt átállítja a gépét anélkül, hogy a szemét levenné a fotója tárgyáról.
  4. A „kijelzőn” (keresőn) tudjuk beállítani azt, hogy mit is akarunk megjeleníteni. A hagyományos módszer, hogy a gépen elhelyezett kis lyukba nézünk bele, és ezen át láthatjuk a képet. Ez a kép kétféleképpen jöhet létre: egy független, egyszerű optikai rendszeren keresztül, vagy egy tükörrendszerrel segítségével az objektíven keresztül. Ebben az esetben pont azt látjuk, ami majd a negatívra kerül. A digitális gépeken a leggyakoribb megoldás az, hogy egy LCD képernyőn állíthatjuk be a képet; de létezik egy kombinált megoldás, az EVF: a „lyukban” egy kis LCD képét nézzük.
    Mielőtt lebecsülnénk a hagyományos módszereket, érdemes belegondolnunk, hogy a profi gépeknél még mindig azokat használják. A „lyuk”, azaz a kereső biztosítja, hogy a fotó tárgyára koncentráljunk, és a külső fény kizárásával vakító napfényben vagy épp csont-sötétben is tökéletesen lássuk a témát. A másik érv, hogy hiába javultak hatalmasat az LCD-k, az optikai kereső képének tisztaságát, élességét még csak megközelíteni sem tudják.
  5. A képfeldolgozó processzor és szoftver alakítja az érzékelőn keletkezett nyers (RAW) képet, a digitális negatívot használható, más eszközökön is élvezhető digitális file-lá, (pl JPEG-gé). Az átalakítás közben kisebb-nagyobb manipulációk történhetnek, pl. készíthetünk fekete-fehér vagy szépia tónusú képeket. A trend az, hogy ezek a processzorok egyre okosabbak, egyre többet javítanak a képeken (pl. a rázkódásmentesítés és a zajszűrés is az ő feladatuk), és egyre több funkciót kapnak pl. a képszerkesztés területén.
  6. A gép mérete is szempont. Hiába van valakinek a legprofibb gépe 100 objektívvel, ha az állandóan otthon, a szekrényben hever, mert a tulajdonos nem hajlandó magával cipelni a túráira.  A gépkategória választásánál erre mindenképp érdemes gondolni.

Ezek után a fényképezőgép-kategóriák bemutatását kezdjük a hagyományosakkal:

  • Mobiltelefonokba épített kamerák. Itt a legfontosabb előny az, hogy mindig kéznél vannak; viszont a méretkorlátok miatt fotózási szempontból a „még éppen elfogadható” szinten célozták meg. Egyszerű, fix fókuszú objektív; icipici érzékelő; a telefon kijelzője mint kereső és kezelőfelület – sokat ne várjunk. Optimális fényviszonyok között dokumentálhatjuk, hogy hol jártunk, de művészi fotókra ne számítsunk.
  • A kompakt kamerákat fényképezőgépnek tervezték, és – mint a nevük is mutatja – ezek pici, zsebben elférő modellek. A telefonokhoz képest komoly zoom-objektívjük van, kicsit nagyobb érzékelőjük, amivel már jobb minőségű felvételekhez jutunk. A gépek jellegét jól mutatja angol elnevezésük: „point-and-shoot”, célozz-és-lőj. Azoknak készült, akik meg akarják örökíteni utazásaikat, bulizásukat, családi eseményeiket, de nem a fényképezés művészetébe nem akarják beleártani magukat.
  • A következő kategória a bridge-gépeké. Ez a kategória – ahogy a neve is mutatja – átmenetet képez az amatőr és professzionális gépek között. A kompaktoknál nagyobb méretű, fényképezőgép-alakú fényképezőgépekről van szó, még nagyobb érzékelővel, még komolyabb optikával és kezelőszervekkel felszerelve. Nagyon sokra képesek, de az alapkiépítéshez képest nem bővíthetőek, nem változtathatóak. (képünkön egy tipikus bridge-kamera a Panasonictól)

 

  • Az amatőrök által elérhető gépek csúcsát a DSLR-ek, azaz a digitális tükörreflexes gépek jelentik. (Megjegyezzük, hogy ez önmagában is nagyon széles kategória, egy-egy gyártó modellválasztéka a 100 000 Ft-ostól a 2 milliós gépig terjed.) A DSLR-ek valójában nem is egyetlen fényképezőgépet jelentenek, hanem egy rendszert, ahol a fényképész egy fényképezőgép-vázon több objektívet is cserélget. Az objektíveket 10-20-30 évig használják, így azok idővel sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint a váz, amiből pár évente újat vesznek a régi elavult helyett. Egy igazi fotó-amatőr számára egy DSLR-rendszer valódi pénznyelő: a különböző kiegészítőkre könnyedén el tud költeni több millió forintot is – már akinek van erre pénze. Az áraknak megfelelően ebben a kategóriában már nem kell minőségi kompromisszumokat kötni. Ezek a gépek produkálják a legjobb képminőséget, nyújtják a legjobb kezelhetőséget. A kategória a nevét a kereső felépítéséről kapta: itt használják azt a bonyolult, de kiváló minőségű keresőképet nyújtó tükörrendszert, amiről már írtunk. A költségek mellett még egy negatívumot érdemes megemlíteni: egy jól megrakott DSLR fotóstáska biztos megvan 3-4 kilós…
    Érdemes még megemlíteni, hogy ebben a kategóriában nem a fényképezőgépekbe építik be a képfeldolgozó logikát. Helyette inkább a RAW képeket mentik el a fényképezőgépen, amit aztán speciális szoftverrel a számítógépen szerkesztenek tovább.

A hagyományos kategóriák mellett az utóbbi években újak jelentek meg, amik lassan visszaszorítják, és idővel bizonyára le is váltják a régieket.

  • Okostelefonokba épített kamerák. Képminőség szempontjából semmivel sem jobbak, mint a telefonba építettek; de az okostelefonok számítási, megjelenítési és kommunikációs képességei új távlatokat nyitnak a kezelés és képfeldolgozás terén. Egy okostelefonon készült felvételt effektezhetünk, vághatunk, torzíthatunk, feliratozhatunk. Manapság már nem ritka, hogy a kép készítésének GPS koordinátáit is rögzítik, a képet pedig azonnal el is küldhetjük e-mailben vagy feltölthetjük a Facebook-ra.
  • Okos-fényképezőgépek – ahogy a cikk elején utaltunk rá, ez egy egészen friss kategória. Nem kell nagy jósnak lenni, hogy kijelentsük: telefonjaink után rövid időn belül hagyományos kompakt fényképezőgépeink is megokosodnak, hátlapjukat nagy érintőképernyők foglalják el, belsejükbe meg Android vagy valamelyik hasonló mobil-telefon operációs rendszer költözik. (képünkön az új Polariod SC1630
  • MILC – Ez a kategória két-három éve került a piacra, egyelőre a bridge-gépek konkurenseként, de egyre inkább a DSLR-piacot támadva. A koncepció az, hogy a DSLR gépek minden jó tulajdonságát megtartják (így a nagy érzékelőt, a kezelőgombokat, a cserélhető objektíveket), de a drága, sérülékeny, nehéz és nagy helyet foglaló tükörrendszert elektronikus keresőre cserélik. Ez ma még egyértelmű kompromisszum a fényképezőgép kezelésében, viszont a végső kép minőségét nem érinti; a gépet pedig kisebbé, könnyebbé, olcsóbbá, hordozhatóbbá teszi. Itt is nyilvánvaló, hogy az elektronikus keresők minőségének további javulásával egyre több fotós hajlik majd erre a kompromisszumra. (képünkön egy MILC gép látható a hasonló teljesítményű DSLR mellett) 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://telefonkozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr533572353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.