"Kiaknázatlan digitális eszközök és szolgáltatások" címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a közleményből az derül ki, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI (Digital Economy and Society Index) alapján Magyarország a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam sorában.
Érdekli, hogy hányan néznek online videókat vagy élnek az online közszolgáltatások lehetőségével? Hány kisvállalkozás folytat internetes értékesítést? Hány háztartásnak van nagy sebességű széles sávú hálózatokhoz hozzáférése?
Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő új mutató, a DESI (Digital Economy and Society Index). Az EU tagállamaiban végzett felmérés öt tényező szerint összesíti az eredményeket:
Magyarország tavaly főként az összekapcsoltság terén lépett előre. (Egy évvel ezelőtt a DESI sorrendben Magyarország a 22. helyen állt.)
A kutatás szerint a vezetékes szélessáv a háztartások 94%-a számára hozzáférhető, a szolgáltatást 68%-uk veszi igénybe.
Internethasználatban (hírolvasás, videohívások) felülmúljuk az uniós átlagot, és az internetfelhasználók 80%-a van jelen a közösségi hálózatokban, ami a legnagyobb arány az EU-ban. Ahol nagyon rosszul áll Magyarország, az a mobil szélessáv használata, alig 32%-kal, míg az EU átlag 2014-ben 67%-os volt. A szerkesztők itt megjegyzik azonban, hogy a tavalyi frekvencia aukció nyomán ezen a területen az idei évben nagy előrelépésre számítanak.
Magyarországon az internetezőknek csak közel egyharmada vesz igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat, a háziorvosoknak pedig mindössze 2,2%-a juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez.
A digitális technológiák integráltsága terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest: a vállalkozások csupán 5%-a használ felhőalapú szolgáltatásokat és 8,9%-a van jelen a közösségi médiában, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
Uniós összefoglaló:
Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal - mi 68%-kal állunk a 13. helyen, ami összességében nem rossz.
Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás).
A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.
A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk - Magyarországon egyharmaduk.
Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%. (Ez az arány nálunk a fentiek szerint 2,2%)
A teljes anyag nagyon sok számmal és érdekességgel, valamint az egyes országok külön adatlapjaival itt olvasható. Felmerülő sok idő esetén, a témára visszatérünk még.
