Néhány napja pakolás közben előkerült nagymamám több mint 40 éves homokórája, ami kimondottan a telefonálás hosszát volt hivatott mérni, három perces egységekben. Hogy miért is? Én is csak homályosan emlékeztem a történetkre. Egy fotót kitettem a Telefonközpont Facebook oldalára és a hozzászólásokból kezdett kialakulni a történet. A homályos részletek feltérképezésében egy akkori cikk segíthet.
Az alábbiakban a Magyar Nemzet 1974 február 7-én megjelent cikke (szerző gy. z.) segít feleleleveníteni, milyen is volt a telefon ellátottság, vagy inkább el nem látottság, amikor még nem nyomkodtuk az okostelefonokat, viszont jobb híján annak is örültünk, ha volt a közelben egy telefonfülke, vagy otthon egy iker-vonalunk. És persze egy háromperces homokóránk.
Alábbiakban az 1974-ben megjelent cikk, érdekes számokkal, adatokkal, a kornak megfelelő stílusban.
Minden második hívás foglalt
1974.02.07. Magyar Nemzet
Néhány esztendeje a Nyugati pályaudvar környékéről szőrén-szálán eltűnt egy utcai telefonfülke. Nemcsak a kagylót vitték el, a tárcsát vagy netán a készüléket, hanem egy valódi, hamisítatlan, zöld- sárgára festett utcai telefonfülkét, az éj leple alatt. Nem találták meg a tettest; a posta csak találgatásokra szorítkozhatott. A rossznyelvek szerint olyasvalaki tehette csak, aki már hosszú évek óta várja lakásán egy készülék fölszerelését, s így akart végre szert tenni egy saját, különbejáratú telefonra.
Huszonötezer forint helyett
Magyarországon a posta az elmúlt év végén 968 499 beszélőhelyet üzemeltetett; 470 566 távbeszélő-állomás, 445 547 alközponti mellékállomás és 52 386 főállomáshoz csatlakozó mellékállomás volt - olvashatjuk a nemrég elkészült statisztikában. Tavaly Budapesten 10100, vidéken pedig 9268 állomást kapcsoltak be a forgalomba. Ebben az esztendőben pedig a fővárosban 15 000 új fő- és hatezer mellékállomást, vidéken ötezer új vonalat helyeznek üzembe. Egy-két éven belül várhatóan elkészül az új Belvárosi központ építése is.
Idővel aztán tényleg elkészült a Belvárosi központ - és akkor megszülethetett Kern András feledhetetlen, a kivehető ajtós, NDK-turmixgépes száma...
De térjünk vissza 1974-be!
A posta által végrehajtott fejlesztés kétségtelenül nem kielégítő — mondotta Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója —, és ennek következtében a műszaki okok miatt nem kielégíthető várakozók száma hazánkban meghaladja a 170 ezret. Azzal együtt, hogy a következő tervidőszakra 2,3 milliárd forintot vettünk tervbe, központfejlesztésre és rekonstrukcióra.
Mindenki érdeke
Akinek viszont telefonja van, az használja is. Az elmúlt évben Budapesten 435 millió, vidéken pedig 329 millió beszélgetést folytattak. Interurbán Budapesten 3 millió 549 ezren, vidéken 28 millió 587 ezren beszéltek. Vagyis több mint egymillió percen át telefonáltunk.
Jelenleg - vagyis (2018-ban - az NMHH augusztusi adatai szerint Magyarországon 3,077 millió vezetékes előfizetés van, 100 lakosra 30,21 előfizetés jut, a háztartások 64,61 százalékában van vezetékes telefon. Beleértve az internet alapú vezetékes előfizetéseket is, 2018 augusztusában a vezetékes telefonokon közel 275 millió percet beszéltünk, vagyis állomásonként 93 percnyi hívást indítottunk.
Ebben az adatban értelemben nincsenek benne a mobilról indított hívások, ahogy a Skype-on, Messengeren, Signalon, WhatsApp-on és az egyén hasonló alkalmazásokon folytatott csevegések sem.
A KSH adatai 2018 június végén 11,9 millió mobilteleon-előfieztés volt Magyarországon.
Az idei II. negyedévben mobilhálózatból 2,1 milliárd hívást kezdeményeztünk, 2,1%-kal többet, mint 2017. II. negyedévben. Egy előfizetésre átlagosan 504 percnyi beszélgetés jutott, ami napi 5,5 perces átlagos telefonálásnak felelt meg.
Csúcsidőben minden második hívás foglalt, nem éri el célját; ennek oka egyrészt a sok hosszas beszélgetés, másrészt pedig a vonalak, a központok túlterheltsége.
Ha a panaszok számszerűleg nem is csökkennek, rendkívül dinamikusan fejlődik, javul a Magyar Posta távbeszélőhelyzete. A negyedik ötéves terv idején kezdődött meg a crossbarrendszer kiépítése.
Ez teremtette meg az alapot a távhívás bevezetésére. Először 1967-ben Veszprém előfizetői hívhatták közvetlen tárcsázással a budapestieket. Az országos távhívóhálózat kiépítése és kiterjesztése 1971. december 5. után vált lehetségessé: ekkor adták át Budapesten a belföldi távhívóközpontot. A hálózathoz ma már 17 gócközponton keresztül összesen 112 helység előfizetői tartoznak.
Az első budapesti telefontulajdonos 1972. április 4-én telefonálhatott közvetlenül vidékre; ez volt a Magyar Posta ajándéka felszabadulásunk évfordulóján a lágymányosi központhoz tartozóknak.
Az idén, január 25-én ismét bevezettek egy újdonságot; az időszámlálást, ugyancsak a Lágymányoson. Ez azonban már korántsem váltott ki egyértelmű lelkesedést a telefonelőfizetők körében — érthető, hiszen most befejeződnek a távbeszélgetések, legalábbis az otthoni készülékekről.
De érdekes mód épp a lágymányosiak körében hallatszott a legkevesebb zokszó: ők megértették, hogy az intézkedés az ő érdeküket is szolgálja.
A Magyar Postának számos külföldi postaigazgatóság arról panaszkodott levélben, hogy a magyar előfizetők nagyon sokszor elérhetetlenek: vagy ki sem megy a jelzés, ami a központ túlterheltségére utal vagy pedig állandóan mással beszél a hívott — vagy az ikre. Ezért kilátásba helyezték, hogy fölmondják a távhívókapcsolatot. És ezzel nemcsak Ausztria, az NDK, az NSZK, Svédország és Svájc előfizetőit sújtanák, hanem 1975 után a budapestieket is: előreláthatóan ugyanis ekkor kerül sor hazánkban a nemzetközi távhívóforgalom bevezetésére.
Kivizsgálják a reklamációkat
Budapesten nagyon rossz már a kábelhálózat minősége is, és ez szintén pénzt vesz ki a kasszából. Az örökös toldozgatás-foltozgatás eléggé költséges mulatság. Amíg vidéken 1 kilométernyi kábelre évente mindössze 6-7 hiba jut, addig ez a szám Budapesten, ahol 4,5 ezer kilométer hosszúságú kábelhálózat van: 72.
Egy-egy telefonkészülék felszerelése átlagosan 25 ezer forintjába kerül a postának, s ebből az összegből a magán- előfizetők semmit sem térítenek. (Hazánkon kívül ez kevés országban van így. A legtöbb helyen, ha mást nem, legalább a készülék árát megfizettetik.)
A posta tulajdona
A közületeknek is csak 10—15 ezer forintjukba kerül egy- egy főállomás, a magánemberek azonban mindössze az úgynevezett felszállóhálózat költségeit viselik; azaz csupán azért a kis részért fizetnek, ami a lakásukat az utcán, az aszfalt mélyén húzódó hálózattal összeköti.
Most még nem tudni, menynyi lesz a reklamáció
Még ebben az évben az Erzsébet, a Teréz, az Óbuda és valószínűleg még a József központban is sor kerül az időszámlálás bevezetésére: a többiek pedig a jövő esztendő végén következnek a sorban.
Most még nem tudni, menynyi lesz a reklamáció. Néhányan minden bizonnyal sokallani fogják majd a nyugták összegét és reklamálnak. A posta minden egyes esetet kivizsgál, s noha a gépek rendkívül megbízhatóak, ígérik azt is, hogy a határesetekben mindenkor az ügyfélnek lesz igaza. De ha valaki még így is kételkedne, egészen jelképes összegért a postától bérelhet számláló-vizsgáló berendezést, amelyet a telefonjára szerelhet.
Az utcai fülkéket is bekapcsolják a lágymányosi körzetben az időszámlálásba, a telefonok 3 perc után automatikusan bontanak.
Ha azonban valaki újabb érmét vagy forintost dob be a perselybe, egy kattanás után a beszélgetés változatlanul folytatható. Egyszerre két érmét lehet a készülékbe helyezni. A posta nem propagálja, mert gyakorlati jelentősége nincs: a lágymányosi utcai telefonokról is lehet távhívni, vidékre telefonálni. A harmadik díjkörzetbe tartozó előfizető felhívása esetén azonban 15 másodpercenként kellene újabb pénzdarabbal megetetni az éhes automatát.
*
A posta milliárdokat költ arra, hogy hazánkban mind jobb legyen a hírközlés, és minél többen tudjunk otthonról is telefonálni. Az eredmények mögött komoly erőfeszítések húzódnak — a hibák esetében türelemre van szükség. Ezért joggal elvárható, hogy a telefonnal kapcsolatos intézkedéseiket ugyanúgy, ugyanolyan megértéssel fogadjuk, mint az irányítószámok bevezetését.
(gy. z.)
Így szólt a telefonpiacról szóló Magyar Nemzet cikk 1974-ben.
