Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság egy műsorszóró cég kapcsán, mivel a magyar hatóságok a magyarországi telephely meglétét szabták a műsorszórási engedély kiadásának feltételéül egy műholdas műsorszóró cég számára - közölte egy bizottsági forrás az MTI-vel csütörtökön.
A Bruxinfo szerdai híre szerint a kötelezettségszegési eljárás a médiaengedélyeztetési irányelv nem megfelelő átültetése miatt indult el. A testület tájékoztatása szerint egy műholdas televíziós szolgáltató panaszolta be tavaly Budapestet, amiért a magyar törvények alapján csak úgy indíthatta meg a szolgáltatását az országban, hogy rendelkezik magyarországi telephellyel. A Bizottság szerint viszont az uniós irányelv szerint ilyen kötelezettséget nem írhat elő uniós tagállam.
A Bruxinfo cikke szerint a vállalat állítólag szeretett volna műholdas televíziós adásokat sugározni a reménybeli előfizetőinek, ezt azonban csak azzal a feltétellel engedélyezte volna neki a hatóság, hogy rendelkezik magyarországi telephellyel és állandó, Magyarországon bejegyzett cég nyújtja a szolgáltatást. A televízió-társaság azzal érvelt, hogy az uniós jogszabályok értelmében neki joga van határokon átnyúló szolgáltatást végezni.
Bár a magyar törvény nem írja elő kötelezően a magyarországi telephely meglétét, de nem is tiltja meg a hatóságnak, hogy pótlólagos feltételeket támasszon.
A Bruxinfo cikke szerint az Európai Bizottság a panasz nyomán információkat kért Budapesttől, és “mivel nem kapott kielégítő válaszokat a kabinettől, megindította szerdán az eljárást”, A testület tehát úgy látja, hogy a hatályos magyar törvény ütközik az EU működéséről szóló uniós alapszerződés 56-os cikkével, amely a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveit fekteti le, valamint az engedélyezési irányelv 3-as és 6-os cikkével, mindent összevetve pedig “aggályaink szerint a magyar médiaengedélyezési rendszer nem felel meg az európai uniós előírásoknak”.
Az uniós alapszerződés 56-os cikke előírja, hogy nem lehet a letelepedés és a szolgáltatás szabadságát korlátozni pusztán amiatt, mert a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy személy más tagországban van bejegyezve, mint a szolgáltatást igénybe vevők, ez esetben a magyar előfizetők.
A médiaengedélyeztetési irányelv kérdéses rendelkezései pedig egyrészt azt írják elő, hogy “a tagállamoknak biztosítaniuk kell az elektronikus kommunikációs szolgáltatások szabad nyújtását”, másrészt pedig azt, hogy a tagországi hatóságok bejelentési kötelezettséget előírhatnak, de adminisztratív jellegű döntésre (pl. telephely létrehozására) nem kötelezhetik a szolgáltatót.
A bizottsági álláspontot Brüsszel szerint az is alátámasztja, hogy az adott irányelv csak olyan feltételek támasztását teszi lehetővé a tagállamoknak, amelyek kifejezetten a távközlési és médiaszektorral kapcsolatosak.
Tisztviselők rámutattak, hogy a szerdán indult eljárásnak nincs köze a médiatörvénnyel kapcsolatos korábbi bizottsági aggályokhoz, írja a Bruxinfo.
Az engedélyeztetési irányelvvel viszont nem először gyűlt meg a baja Magyarországnak. A 2010-ben bevezetett távközlési adó kapcsán indult kötelezettségszegési eljárás során is erre a keretjogszabályra hivatkozott Brüsszel, kijelentve, hogy az adónem igazgatási díjnak tekinthető, és így az irányelv hatálya alá tartozik. A belső piaci jogszabályok alapján viszont igazgatási díjat csak úgy lehet szedni a piaci szereplőktől, ha ezeket a pénzeket a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére fordítja az állam.
A kabinet azonban deklaráltan az államháztartási egyenleg javítása céljából vezette be az adót, és érvelése szerint az nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, és így az abból származó bevételek felhasználásáról a tagállam egyedül dönthet.
