Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyarországi telekomadó ügyét, így a 2010-ben bevezetett távközlési különadóval kapcsolatos 2010 végén elindított kötelezettségszegési eljárás hivatalosan is a harmadik (és egyben utolsó) szakaszába lépett. A költségvetés szempontjából jelentős tétel sorsa forog kockán. A kiskereskedelmi különadó után ez már a második válságadó, melynek ügye Luxemburgba kerül, írja a Portfolio.hu.
A Portfolio.hu cikke szerint a Költségvetési Felelősségi Intézet legutóbbi elemzésében arra mutatott rá, hogy jelentős kockázatot jelent az EU Bírósága előtt fekvő telekomadó-per a költségvetésre nézve. Az állam visszafizetési kötelezettsége (kamatokkal együtt) mintegy 200 milliárd forintra rúgna.
Száll egy pofon a szélben ... előre látható, a történet végén mi lesz majd a csattanó...,
vagy a KFT dala valami másról szólt?
Ez a telekomadó, nem a "2Ft-os", hanem a szolgáltatókra a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében kivetett különadó.
Az indoklás:
"Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv szerint a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságnak a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység nyújtásához kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából.
Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke pedig 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0%, az árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5%.
A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az irányelv előírásaival ellentétben - nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem" - idézi fel az ügy hátterét a Bíróság tájékoztatása.
Neelie Kroes digitális politikáért felelős bizottsági alelnök 2010 végén - az eljárás megindításakor - úgy érvelt, hogy az engedélyeztetési irányelv rendelkezéseit sérti a három évre kivetett telekomadó (ezek szerint ugyanis a szektort sújtó adóból származó bevételt vissza kell forgatni az iparágba, miközben Magyarország a központi költségvetés egyenlegét javította).
