A kormány felemeli a távközlési adót - a javaslat szerint a nem magánszemély előfizetők esetén, jelentette be hétfő délelőtt Varga Mihály gazdasági miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. A távközlési adó kettő forintról három forintra nő, a felső korlát 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
Megduplázzák a tranzakciós illetéket - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Így a készpénz esetében az illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók esetében 0,3-ról 0,4 százalékra. Emellett emelkedik a bányajáradék is.
A magyar államnak nem szabad Málta sorsára jutnia - vagyis, hogy visszakerüljön az túlzottdeficit-eljárásba - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány két törvényjavaslatot nyújt be, a költségvetés módosítását és az adótörvények módosítását.
Megduplázzák a tranzakciós illetéket – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő délelőtt. Így a készpénzes ügyletek – például ATM-s készpénzfelvétel – esetében a csekkadóként ismertté vált illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók (bankszámlák közötti átutalások) esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik a sarc. A miniszter azt is bejelentette, hogy az adó tranzakciónként 6000 forintos felső határát a készpénzfelvétel esetén eltörlik, az elektronikus utalásoknál azonban megmarad. Varga bejelentette: szombaton és vasárnap egyeztettek a lépésről a Bankszövetséggel.
Varga szerint azért van szükség a tranzakciós adó növelésére, mert túl okosan reagáltunk, például számlaösszevonásokkal csökkentettük a költségeinket.
Nő a távközlési adó
A cégeket terhelő távközlési adó kettőről három forintra emelkedik, az adó felső plafonja pedig 2500 forintról 5000 forintra nő. A kormány 12 százalékról 16 százalékra emeli a bányajáradékot, és 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki a kamatozó jellegű tőkebefektetésekre. Az intézkedések augusztus elején lépnek hatályba, válaszolta a miniszter egy kérdésre.
A kormány a megszorítások mellett javasolja, hogy legyen állami garanciával nyújtott hitel az e-útdíj mögött, illetve létrehoznak egy beruházási alapot, amiből a stadionépítéseket folytatják és a Kossuth tér is rendezhető lesz.
Varga elmondta, az intézkedések elsődleges oka, hogy Magyarország nem akar Málta sorsára jutni. Málta a fegyelmezetlen költségvetési gyakorlata miatt nagyjából fél évvel a túlzottdeficit-eljárás lezárása után visszakerült az eljárás alá. Szerinte azokat a hibákat, amik egy 2004 óta tartó intézkedéssorozhathoz vezettek, le kell zárni, egy korábbi hiba kijavítása és egy jövőbeni megelőzéséről van szó.
Magasabb infláció kell
Varga szerint az alacsony infláció veszélyezteti a kormány költségvetési céljait. Tavaly, az idei költségvetés tervezésekor még a Matolcsy György vezette NGM 5,2 százalékos inflációval számolt idénre, de a frissített konvergencia programban már csak 3,1 százalékos inflációt jelöltek meg. Most azonban úgy fest, még ennél is kisebb lehet az infláció, ami 40 éve nem volt ilyen alacsony szinten. A KSH szerint áprilisban éves alapon 1,7 százalékra lassult a pénzromlás üteme, májusban az adat a várt 1,9 százalék helyett csak 1,8 százalék lett. Varga elmondta, hogy ez kedvező a lakosságnak és a vállalkozásoknak, de kedvezőtlen a költségvetésnek. Bizonyos bevételek ugyanis elmaradnak, a miniszter megemlítette a jövedéki adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az áfát is.
A kormány 301 milliárd forintos éves bevétellel számolt tavaly, ehhez képest május végéig 52 milliárd érkezett be, ami a terv 17 százaléka. Az illeték emelésére ezért van szükség.
Reklámadó is lesz
Reklámadóról még nem döntött a parlament, de már tervezenk vele, idén 5-6 milliárdot. A tranzakciós illeték emelése augusztus elején már hatályba is léphet, Varga Mihály ismét azt reméli, hogy ezt nem fogják továbbhárítani a versenytől függ. Giró-Szász András sezrint pedig a PSZÁF úgyis megbírságolja majd azokat, akiknél rájönnek, hogy megpróbálják továbbhárítani
Matolcsysodik Varga
A miniszter a bestsellergyanús konvergenciaprogram bemutatásakor, amikor már lehetett tudni az alacsonyabb inflációról, nem csupán nem tett említést arról, hogy újabb csomagra készül a kormány, hanem kifejezetten elmondta, hogy újabb kiigazításokra nincs szükség.
Ezt elszámolták
Ha nem dupláztak volna most a tranzakciós adó összegét, akkor átlag havi 12-13 milliárd jött volna be, és idén 140-150 milliárd forintnál többet nem kaszált volna ebből az elvonásból az állam, vagyis a betervezett pénz fele hiányzott volna.
Béremelésnek ágyazhatnak meg
"Ezekre nem volt szükség, a korábban bejelentett intézkedésekkel már meggyőztük az uniót arról, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és hogy jövőre se kerüljünk vissza" - mondta Samu János, a Concorde elemzője.
"Ha arra számítanak, hogy ezek nélkül jelentősen romlott volna a költségvetés egyenlete, akkor valami új programot indíthatnak, aminek ez lehet a finanszírozása. Az alacsony infláció sem lehetett meglepetés a kormánynak, ezt ismerték eddig is, és azt is tudták, hogy ősztől lesz egy újabb szakasza. Olyasmire lehet inkább gondolni, ami eddig nem volt bejelentve, de szeretnék megcsinálni, mint mondjuk a pedagógusok béremelése.
Az utolsó 100 komment: