Eddig volt három mobilszolgáltatónk, s ők egyaránt rendelkeztek 900MHz-es, 1800MH-es és 2100Mhz-es frekvenciával. Egyaránt, de eddig sem egyforma mértékben; a Telenornak ugyanis a 2004-es frekvencia tender nyomán több 1800Mhz-es frekvenciája volt/van, mint a Vodafone-nak, vagy a T-Mobile-nak.
Kedden, ahogy a Telefonközpont is beszámolt róla, lezárult a mostani frekvencia árverés és eldőlt, hogy lesz Magyarországon negyedik mobilszolgáltató, ráadásul állami. Hogy „neki” mik a tervei azt egyelőre nem lehet tudni, de az látványosan bebizonyosodott, hogy a három meglévő szolgáltatónak nagyon kellett a nekik felkínált frekvencia – elsődlegesen a szélessávú mobilinternetes szolgáltatások fejlesztéséhez, az eddig el nem látott területek lefedéséhez.
Alapvetően a hang piac telített, a növekedési lehetőség a mobilinternet területén képzelhető el – így a nyilván kellett volna a „hármaknak” a negyedik szolgáltatónak jutó csomag is, de arról lemaradtak, mivel azért csak akkor szállhattak volna, harcba, ha végül nincs új versenyző. De volt.
A piacon lévő három szolgáltató a 900Mhz-es tartományban felkínált 2-2-1,8Mhz-es csomagokért harcolhatott, s harcolt is. Mint az eredmény mutatja, az egyik 2 Mhz-es csomagért a Vodafone nettó 15,6 milliárd forintot, a T-Mobile szintén 2 MHz-ért nettó 10,9 milliárd forintot, a Telenor pedig 1,8MHz-ért nettó 7,3 milliárd forintot licitált.
A legnagyobb licitnek köszönhetően a felkínált csomagok közül a Vodafone választhat elsőként, így neki a régi és új frekvenciája automatikusan egybefüggő halmaz lehet majd, ami nem kis előny.
Index: A Vodafone azért licitált kiugróan magas, 15 milliárd forintos összeggel, mert biztosra akart menni. A legjobb ajánlat ugyanis megadta nekik azt a jogot, hogy elsőként válasszák ki a nekik tetsző frekvenciablokkot, természetesen a meglévő 8 megahertzes blokkjuk mellett lévőt szemelték ki maguknak. Így ugyanis átrendezés nélkül kihasználhatják az egybefüggő, most már tíz megahertz széles blokkjukat.
A Telenornak és a T-Mobile-nak át kell rendeznie a meglévő frekvenciáit, hogy náluk is „kijöjjön” az egységes 10 MHz-es illetve 9,8MHz-es sáv. A Telenornak tehát az átrendezés után is kevesebb 900Mhz-es frekvenciája lesz, mint közvetlen vetélytársainak, viszont ott van az aranytartalék, a többlet 1800Mhz-es csomag.
Mindennek azért van hatalmas jelentősége, mert a frekvencia „olyan”, hogy minél „alacsonyabb” MHz-en van (900-1800-2100), annál hatékonyabban lehet a lefedettséget növelni – lévén kevesebb adótorony, átjátszó s miegyéb kell ugyanakkora, vagy nagyobb terület kiszolgálásához.
A mostani pályázat nyomán tehát három (illetve az újjal együtt négy) különböző frekvencia készlettel bíró szolgáltató van a piacon, a kérdés az, hogy ki tud a legjobban sáfárkodni a rendelkezésére álló eszközökkel. Az tehát egészen biztos, hogy a mobilinternetes piacon a verseny csak erősödhet, különösen hogy egyelőre nem nagyon lehet tudni, a negyedik szolgáltató mire készül. Beleáll a csatába, avagy esetleg úgy kalkulál, hogy negyedikként inkább az új belépőknek, újabb virtuális szolgáltatóknak biztosít platformot – és így próbál ügyfeleket venni el a már a piacon lévőktől.
Ahogy az Index fogalmaz: A konzorcium technológiai szolgáltatóként is működhet, arra törekedve, hogy megszámlálhatatlanul sok virtuális szolgáltató segítségével szerezzen a hálózatára előfizetőket. Mobilcéggé válhatnak a netszolgáltatók, a butikosok és a zöldségesek! A kis- és középvállalkozások megsegítését zászlajára tűző kormány nemcsak pénzzel segíthet, hanem eszközzel is.
