2005-ben nem kis vitáktól övezve az akkori ORTT bőven a lejárat előtt meghosszabbította a TV2 és az RTL Klub földfelszíni műsorsugárzási jogosultságát. Ez a jogosultság 2012. július elején lejár. De mi lesz utána?
Az elmúlt években előbb úgy tűnt, a koncesszió meghosszabbítása fogja megakasztani a digitális átállás tervét, hiszen eredetileg úgy volt, Magyarországon 2011 végére megszűnik az analóg földfelszíni adás. Aztán lett kompromisszumos megoldás, az átállás viszont a rugalmas elszakadás mintájára csúszni kezdett. Most 2014 vége a legvalószínűbb időpont. (Már legalábbis ha azt nézzük, mi van az éppen aktuális, bár e tekintetben gyakran változó törvényben, s mit ír elő az EU.)
De akkor most, így hogy? Avagy: Döbbenetes változás, ezt magyarok milliói fogják megérezni
(alcímek a klasszikus mondás, illetve a Heti Válasz online stílusában)
És tényleg. Amennyiben az ORTT utódaként (is) működő NMHH – szép csendben, a nyilvánosság tökéletes kizárásával – nem hosszabbította meg a két vezető kereskedelmi tévé jogosultságát, akkor néhány hét múlva ezek földfelszíni analóg vétele szép csendben el fog múlni. Sok százezer háztartás (illetve kollégiumban, idősek otthonában, kórházban tévéző) marad a mindennapi betevő Barátok közt, Tények, Aktív, CsISz és egyebek között természetesen választási lehetőség nélkül. Hiába nyomkodják, csavargatják majd a tévén a gombokat, marad az m1.
S ebben nem most az csak az egyik kérdés, hogy mekkora veszteség éri őket (a választási lehetőség elvesztése miatt mindenképpen nagy), s mit lépnek ezután, hanem tényleg az, hogy ezt így hogy?
- Egyrészt, ha van megegyezés a hosszabbításról, akkor azt miért nem tudjuk?
- Másrészt, ha van megegyezés a hosszabbításról, akkor vajon mi van abban?
- Még másabb részt: a kereskedelmi tévék nyilván nem boldogok, hogy
- vagy elvesztik nézőik egy jelentős részét (még akkor sem, ha a felmérések szerint finoman szólva sem a reklámozási szempontokból legfontosabbak nézik az analóg földfelszíni adásokat),
- vagy újabb 2,5 évig duplán fizethetnek a műsorszórásért. (A párhuzamosan zajló földfelszíni analóg és digitális adás okán.)
- Valamint: A digitális átállás nyomán felszabaduló frekvenciát (amin most az analóg adások zajlanak) várhatóan a mobilinternet szolgáltatásra lehet a legcélszerűbben hasznosítani. A 2011-2015 csúszás ebben a tekintetben 3-4 év veszteséget jelent, ugyanakkor az összeesküvés elméletek hívői szerint ennyi idő kell is ahhoz, hogy a még el sem indult negyedik szolgáltató is felnőhessen ehhez a feladathoz. De ez csak rosszindulatú feltételezés lehet…
- És: lehet, hogy az érintett háztartásokban csak az M1 lesz elérhető még 2014-ben is? (Már persze ha a kábeles és műholdas szolgáltatók időközben le nem vadásszák őket.)
Ez a levadászás azonban eddig sem igazán történt meg – s ebben alighanem közrejátszik, hogy az analóg földfelszíni adások nézői általában a kispénzűek (egyedül élők, nem internetezők, kis településeken lakók) köréből kerülnek ki, így akár a havi néhány száz forintos többlet kiadás is megterhelő lehet, ahogy az ingyenes digitális vételhez szükséges eszközök beszerzése is. Persze ennek a problémának a legalább részleges orvoslására lenne való a szociális támogatási rendszer, ami a jelenleg a soproni és barcsi kistérségben zajló teszt „átállás” során épp felmérésre kerül.
A mi szempontunkból azonban most sokkal érdekesebb - miközben a szerintem jobb sorsra és nívósabb reklámra érdemes Rudolf Péter folyamatosan taglalja a földfelszíni digitális platform kapcsán a szuperlatíviszusos kedvenceit (ha valaki még nem unja, itt megtekintheti) -, hogy mi van a TV2 és az RTL Klub jogaival, avagy kötelezettségeivel. Erről ugyanis meglehetős a hallgatás, már legalábbis a „hivatalos” körökben.
Egyébként persze van ajánlható olvasmány, például a néhány napja megjelent „TV2, RTL Klub – felsőbb kapcsolások” Mérték blog bejegyzés, vagy a még frissebb „Megszűnhet a TV2 sugárzása magyar családok százezreinél” cikk.
Itt tartunk, néhány héttel a nagy dátum előtt.
Amerikai nagyi digitálisan átáll
Platformok harca
Az NMHH legfrissebb (áprilisi) adatai szerint jelenleg mintegy 800 ezer háztartásban nincsen televíziós előfizetés. Az itt lakók vagy a hagyományos földfelszíni adást (három csatorna: M1, RTL Klub, TV2) nézhetik (szoba, vagy tetőantennával), vagy az előfizetési díj nélkül fogható földfelszíni (Mindig) digitális tévét, esetleg az ingyenesen fogható műholdas csatornákat.
A többi mintegy 3,2 millió háztartás rendelkezik valamilyen előfizetéssel. Az előfizetéses háztartások mintegy 40 százaléka analóg kábeltévé előfizető, a háztartások 60 százaléka pedig valamilyen digitális szolgáltatásra fizet elő (kábel, műholdas, IPTV, illetve előfizetéses földfelszíni digitális).
Miközben egyre hódít a digitális tévézés, az NMHH digitális monitoring kutatása szerint 2011 tavaszán a televíziózó háztartások 6 százaléka tévézett analóg szobaantennával (2009-ben 9%-a, 2008-ban 11%-a), és 10%-a használt analóg földfelszíni tetőantennát (2009-ben 12%, 2008-ban 16%). Összességében ez a kutatás szerint azt jelenti, hogy a tévéző háztartások 16%-a még 2011 tavaszán is az analóg földfelszíni adásokat nézte (2009-ben 21%, 2008-ban 27%).
Ahogy a kutatás fogalmaz „ma a 3,950 millió magyarországi tévéző háztartás 21 százaléka, mintegy 853 ezer az analóg lekapcsolás érintettje. Ezen háztartások többségében; a hatósági adatok szerint 650 ezer lakásban csak a „hagyományos”, szoba- vagy tetőantennával, az analóg földfelszíni adást, a közszolgálati m1, valamint az RTL Klub és a tv2 csatornákat érik el, azaz „ezekre a háztartásokra rója majd az analóg lekapcsolás a legnagyobb műszaki és pénzügyi terhet” – fogalmaz a hatóság.
S talán nekik is jó lenne tudniuk, mi lesz néhány múlva?
Összefoglaló a tévézési módokról és lehetőségekről: Telefonközpont jegyzet.
