Nem meglepő módón, a mobilok nem igazán reagáltak még érdemben a Fővárosi Törvényszék tegnapi döntésére, amivel jogerősen hatályon kívül helyezte az NMHH által a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait.
- "jelentős akadályokba ütközhet egy nemzeti tulajdonban lévő negyedik mobilszolgáltató piacra lépése";
- "Az NMHH-nak továbbra is határozott meggyőződése, hogy egy negyedik mobilcég megjelenése a hazai mobiltelefon- és mobilinternet-felhasználók millióinak javát szolgálja, elősegíti a legkorszerűbb telekommunikációs szolgáltatások gyorsabb elterjedését és csökkenti az árakat";
- A döntés az NMHH megítélése szerint nem kedvez a magyar mobil-előfizetőknek sem, akik így "csak később juthatnak hozzá a legkorszerűbb szolgáltatásokhoz, és a nagyobb piaci versenyből adódó árcsökkenés előnyeitől is elesnek, vagyis hátrányba kerülnek más európai országok előfizetőihez képest";
- Az NMHH szerint a döntés következtében előállt helyzet hátrányosan érinti a pert kezdeményező mobilcégeket, mivel vissza kell adniuk a 900 megaherzes tenderen elnyert frekvenciacsomagjaikat, és emiatt le kell állítaniuk a már működő szolgáltatásokat
Az első három ponttal most nem nagyon foglalkoznánk, a negyedik azonban valóban felvet problémákat (nem keveset), s valószínűleg pont ez az oka, hogy a szolgáltatók nem nagyon reagáltak a bejelentésre.
Szakértők szerint a tavasszal elnyert frekvenciák „visszaadása” a Vodafone-t (és előfizetőit) érintené a leghátrányosabban, ugyanis ez a cég használja már a legaktívabban az árverésen elnyert (illetve már el nem nyert) frekvencia készletet.
A tenderen frekvencia-használati jogosultságot nyert negyedik szolgáltató, az MPVI Mobil - Magyar Posta (10%), Magyar Villamos Művek (45%) és az MFB Invest (45%) - az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte: elemzik a határozatot, és tulajdonosaikkal mérlegelni fogják a teendőket. Közleményük szerint a döntés következtében a szolgáltatók a mobilinternet piacára is átmenthetik azt a háromszereplős struktúrát, amelyben a hazai előfizetők európai összehasonlításban is magas díjakat fizetnek. Ha valaha is új szereplő lép a hazai piacra, feladata az idő múlásával egyre nehezebb lesz, s megmarad a magyar mobilpiac mozdulatlansága, amely az előfizetők érdekeivel ellentétes. Minél több idő telik el, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hazai mobilpiac alapvetően továbbra is három főszereplőre épül majd. Ennek legnagyobb vesztesei az ügyfelek lesznek - mutatnak rá.
A Telenor és a Vodafone még nem nyilatkozott.
A Magyar Telekom az MTI megkeresésére közölte: Magyarországon jelenleg is jól működik és igen erős a mobilpiaci verseny. A versenynek és a szolgáltatók nagyon jelentős beruházásainak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jó az ár-érték arány, valamint európai viszonylatban is kiemelkedően jó a távközlési hálózatok és szolgáltatások minősége, aminek előnyeit a fogyasztók élvezhetik.
****
Az új piaci szereplőnek a pályázati kiírás szerint 2012. december 31-ig kellett volna megindítania saját szolgáltatását Budapesten. A céget alapító konzorcium a mobilszolgáltatáshoz elnyert blokkokért nettó 10 milliárd forintot fizetett.
A három jelenlegi mobilszolgáltató közül a Vodafone 15,6 milliárd forintot, a Magyar Telekom 10,9 milliárdot, a Telenor pedig 7,3 milliárd forintot fizetett.
A pályázat eredményeképp így összesen nettó 44 milliárd forint folyt (folyt volna?) be a költségvetésbe, igaz ebből 10 milliárd forintot az állam fizetett (volna) saját magának.
***
Bővítve: Mit mond Mátrai Gábor az NMHH hírközlési elnökhelyettese?
Forrás MTI:
- "Egy jogállamban a bíróságok döntéseit tisztelet illeti, mi is így tekintünk az ítéletre, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az árverési tender során minden jogszabályi rendelkezést betartva jártunk el"
- Mátrai Gábor szerint a bíróság döntése több tekintetben is részletesebb elemzést igényel. Az elnökhelyettes példaként említette, az úgynevezett nemzeti roaming kötelezettségek előírására vonatkozó bírói indoklást. Mint mondta, amit a magyar bíróság kifogásolt, az az Európai Unió számos országában bevett gyakorlat. Több uniós országban is volt már példa arra, hogy a hatóság előírta a piacon már működő cégeknek, hogy egy új belépő számára milyen feltételekkel kell rendelkezésre bocsátaniuk infrastruktúrájukat. Így történt például Írországban, Csehországban, Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban is-...
- Mátrai Gábor szerint a döntés nem kedvez azoknak a cégeknek sem, amelyek megtámadták az NMHH határozatát, hiszen így bizonytalanná vált a már elnyert frekvenciacsomagjaik további sorsa is. A hatóság továbbra is nyitott minden olyan együttműködésre és kezdeményezésre, ami a hazai előfizetők javát szolgálja, és a magyar telekommunikációs piac egészséges versenypiaci fejlődését segíti elő.
Telefonközpont:
Az első két pontot nem kommentáljuk, de különösen egyetértünk ezzel " a bíróság döntése több tekintetben is részletesebb elemzést igényel". Igaz, ezt sok forrás már megtette.
A második észrevétel és ez már talán érdemi, ez pedig a három szolgáltató által elnyert frekvenciák sorsának kérdésével kapcsolatos:
Mátrai: A hatóság továbbra is nyitott minden olyan együttműködésre és kezdeményezésre, ami a hazai előfizetők javát szolgálja, és a magyar telekommunikációs piac egészséges versenypiaci fejlődését segíti elő.
S mit írt egy nappal előbb az NMHH a sajtóközleményében?
Az NMHH szerint a döntés következtében előállt helyzet hátrányosan érinti a pert kezdeményező mobilcégeket, mivel vissza kell adniuk a 900 megaherzes tenderen elnyert frekvenciacsomagjaikat, és emiatt le kell állítaniuk a már működő szolgáltatásokat.
Rutinos kremlinológusok szerint a van különbség a két mondás között, méghozzá nem kicsi!
