2018-ra minden háztartás számára hozzáférhető legyen minimum 30 Mbps-os internet-szolgáltatás, legalább felük pedig 100 Mbps-os vagy gyorsabb eléréssel rendelkezzen. 2016-ra a mobil szélessávú lefedettség érje el a 95%-ot, és ekkorra valamennyi oktatási intézményben minimum 20Mbps sávszélességű internetet használhassanak - ezek a célok (is) szerepelnek a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáról szóló pénteki sajtóközleményben.

A közlemény szerint szintén kiemelt cél, hogy négy éven belül legyen teljes elektronikus ügyintézés a közigazgatásban, a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében 2016-ra 40% alá, 2020-ra 30% alá csökkenjen, és 2016-ra a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 65%-ot. A stratégiában rögzített célértékek szerint 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90%-a, 2020-ra pedig 99%-a rendelkezhet majd internet-hozzáféréssel.

A közlemény szerint a legutóbbi kormányülésen elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit.

A hazai információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a magyar GDP mintegy 12%-át adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre.

A Stratégia helyzetelemzése szerint ugyanakkor a magyar lakosság és a kis- és középvállalkozások (KKV) körében alacsony szinten van az infokommunikációs eszközök tudatos használata. Az Európai Unión belüli és világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes: "ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan és következetesen lebontja."

A digitális gazdaság pillére a szűkebben értelmezett IKT szektor, az elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztését, a K+F és innovációs tevékenység ösztönzését foglalja magába. A szándékok szerint 2020-ra legalább a jelenlegi mutatók kétszeresére nő a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma és a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke. A stratégiai célok teljesülése esetén az évtized végére a KKV-k harmada vásárolhat vagy értékesíthet online módon.

Ha tetszett. vagy érdekelt a bejegyzés, kövesd a Telefonközpontot! Like, share engedélyezett :)

 A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelő infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminőségét növelő e-szolgáltatások fejlesztése. Ebbe az irányba mutató törekvésként a 2016-ra létrehozandó egységes kormányzati IT-háttérnek köszönhetően 2018-ra lehetővé válhat, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhessék.

A Stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több száz milliárd forint összegben.