Hétfőn a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös közleményben közölte: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot. Míg az előzetes iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat a szolgáltatókkal és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt, a törvényjavaslatban ezzel szemben már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó – írják közös közleményükben a szolgáltatók.
Az SzKT 2.0 megjelenése óta többször is egyeztettek a nemzetgazdasági tárca illetékesei és a távközlési cégek, de ezeken a megbeszéléseken elsősorban az volt a téma, hogyan, minek az alapján szedjék be az adót, de közben végig úgy tűnt, hogy az adót nekünk, fogyasztóknak kell fizetnünk. Ez volt az eredeti törvénytervezetben, ahogy azt május elején meg is írtuk, ehhez képest a a pénteken az Országgyűlés elé terjesztett törvény javaslat már úgy fogalmaz, hogy a távközlési cég lesz az adóalany.
Meglepő és érdekes fordulat.
A mai közleményben a szolgáltatók elmondták:
A három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást és értetlenül áll az újabb különadó előtt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit és csak a távközlési társaságokat sújtja. Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon.
Közleményük szerint megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését. Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják: az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, 27 százalékos áfa, a különadó és most egy újabb, percalapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat.
A három cég arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat.
A Népszabadság közben arra emlékeztet, pénteken Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigzagatója arról beszélt, hogy ez az adó valójában nem fogyasztást terhelő adó, hanem, ahogy a jelenlegi váláságadó is, a szolgáltató vállalatokra kivetett adó, ily módon pedig megkérdőjeleződik: megfelel-e az EU-s jogszabályoknak. Piaci elemzők szerint ez az adó több ponton is ellentétes az uniós joggal. Nemcsak azért, mert nem lehetne így megadóztatni a távközlési szolgáltatásokat, de azért is, mert a szektoron belül csak meghatározott szoltgáltatásokra vetik ki. (Telefonra, SMS-re igen, internetre, tévére nem.)
Az új és erősen vitatott adóból tervezett bevétel időközben apadni kezdett. Bár a múlt héten Matolcsy György miniszter a jövő évre még 50-60 milliárd forintos adóbevételt vetített előre, addig ma Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén elmondta, hogy a különböző kedvezmények miatt az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben.
Az államtitkár a kedvezmények alatt minden bizonnyal a havi 10 perc adómentességre, valamint arra célzott, hogy a magánszemélyek esetében 700 Ft, vállalatok esetében 2500 Ft az adó felső határa. Mármint annak az adónak, amit a szolgáltatónak kell fizetnie. Ezt az NGM az MTI-vel a következő módon közölte: a távközlési adó 700 és 2.500 forintos maximuma felett további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat. - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn az MTI-nek eljuttatott válaszából.
A törvénytervezet részletes vitájára az országgyűlésben éjjeli baglyok örömére ma éjfél után kerül sor. Előzetesként pár sor Vágó Gábor (LMP) blogjáról:
Fizess percenként 2 forintot az állami mobilcégért!
A matelcsy arról szól, hogy fizess percenkét 2 forintot pluszban, hogy az államnak legyen egy mobilcége. Kezdjük ott, hogy mit is keres egy állami cég a mobilpiacon? Az se normális, hogy az állam energiaipari, vagy járműipari tőzsdei cégekbe vásárolja be magát, de ez már több piacszerzésnél. Az állam extra sarcot vet ki a piacon lévőkre, hogy abból a pénzből csináljon egy konkurenciát nekik, akire majd más feltételek vonatkozhatnak. Majd az állami telefontársaság veszteségeit, ismét az adófizetők pengethetik ki, a lehetséges profitját meg lenyúlják a körön belül lévők. Amelyik állami cég nem masszívan veszteséges, annak a profitja meg elmegy kézen-közön.
Az adófizetői pénzen való kísérletezésen a közös kasszából kb. 20 milliárd bevételt buktunk, és ahhoz, hogy felálljon és működjön az állami mobilcég, úgy 50-70 milliárd beruházás kell majd. Megközelítőleg ennyit vár Matolcsy az új adóból is évente. A lényeg, hogy a kormány vágyát egy saját mobilszolgáltatóra, a mostani szolgáltatóknál lévő ügyfelek fizetik ki. Olyan ez, mintha egy földesúr elveszi a tejelő marhatartásból élő parasztjaitól egy-egy tehén napi termését. A pénzből vesz magának tehenet, majd nyit egy földesúri tejüzemet, és ezentúl ő látja el tejjel a falut. Jól tejel majd a földesúrnak, a többiek meg éhkoppon maradnak.
