Nem bontott pezsgőt a Telenor vezérigazgatója, amikor a bíróság elkaszálta az állami mobilszolgáltatót, mivel nem az újabb versenytárs belépése miatt kifogásolták a döntést. A magyar édesanyával és feleséggel bíró Christopher Laskát az internetpiacról, a válságadókról és a norvég vállalati kultúráról kérdezte a Heti Válasz. Alábbiakban néhány részlet az interjúból.
- A Fővárosi Törvényszék a három mobilcég beadványára hatályon kívül helyezte az állami szolgáltató győzelmét hozó frekvenciatendert. Koccintottak egy pohár pezsgővel?
- Már csak azért sem, mert különböző okok miatt támadtuk meg a döntést. Mivel anyacégünket az oslói tőzsdén jegyzik, és egyik tulajdonosunk a norvég kormány, a Telenornak kiemelten fontos az átláthatóság. Bár az aukció szándékával egyetértettünk, a lebonyolítás során olyan anomáliákat tapasztaltunk, hogy nem maradt más választásunk, mint a fellebbezés. Hangsúlyozom: a folyamatot kifogásoltuk, nem az eredményt. Felőlünk jöhetne a negyedik mobilszolgáltató, nincs bajunk a versennyel. Úgy gondoljuk, már most is élénk a verseny három globális játékos között a magyar piacon.
..
- Évek óta alig változik a piaci részesedés a három szolgáltató között, beállt a piac. Hol az élénk verseny, amiről beszél?
- Jó néhány országban dolgoztam már, és tapasztalataimat felmérések is megerősítik: a magyarok igen lojális ügyfelek. Nagyot kell dobni ahhoz, hogy szolgáltatót váltsanak. Könnyebb megtartani őket, mint új ügyfeleket nyerni, akkor is, ha a jelenlegi szolgáltatójukkal elégedetlenek. Másrészt a hagyományos mobilszolgáltatások piacán száz százalék feletti a penetráció, számottevő részesedést szerezni pedig csak növekvő piacon lehet. Ez ma a mobilinternet. Ott most látványos a verseny, és számunkra igazi sikertörténet. Tavaly júniusban az utolsó helyen álltunk 22 százalékos részesedéssel, amit mára 30 százalék fölé növeltünk az előfizetők számát tekintve, a forgalmazott adatmennyiség pedig nálunk a legnagyobb. Ez annak köszönhető, hogy a szolgáltatók közül elsőként cseréltük le hálózatunkat, és vonzó tarifacsomagokat alakítottunk ki. Ilyen a Klikk és a Hipernet, amire sokan a vezetékes netet is lecserélték.
...
- Az állami mobilcég felállítása, a távközlési különadó és a telefonadó bevezetése után nincs olyan érzésük, hogy keresztes hadjáratot folytat a kormány a mobilcégek ellen?
- Kétségkívül nagy kihívás a tripla adóztatás egy olyan iparágban, ahol óriási beruházásokra van szükség. Folyamatosan fejleszteni kell a hálózatot, hogy lépést tartsunk a mobilinternet iránti igény növekedésével. Minden befektetett forintunkból az államnak három forint bevétele származott áfa és társasági adó formájában már a válságadók előtt is. Most az árbevételünk több mint 10 százalékát elviszik a válságadók,ami azért baj, mert ugyanolyan eredményeket kell produkálnunk, mint a többi Telenor-leánynak. Nehéz dolgom van, amikor az oslói igazgatótanács előtt meg kell indokolnom, miért folytassák a beruházásokat Magyarországon. Elfogadom, hogy pénzre van szüksége a költségvetésnek, és a legsikeresebb cégeknek is áldozatot kell vállalniuk, de elvárnánk, hogy legalább konzultáljanak velünk az iparágunkat és ügyfeleinket érintő döntések előtt.
- A különadók elleni legfőbb érv a beruházások leállítása volt, de ez nem igazolódott be. Mivel érvelt Oslóban, hogy továbbra is invesztáljanak nálunk?
- Ha hosszú távon itt akarunk maradni, nincs más választásunk. Inkább máshol spóroltunk, visszavágtuk például a sportszponzorációt, ami igen népszerűtlen lépés volt. Ráadásul nem mi, hanem főleg a sportklubok itták meg a levét.
- A kormány szerint Magyarországon drágán szolgáltatnak a mobilcégek. Egy OECD-tanulmányra hivatkoztak, melyben havi 30 hívás esetén itt volt a legdrágább a mobilozás, Norvégiában pedig a legolcsóbb. Ez azt mutatja, hogy az itt megtermelt profitot elviszik az anyaországba.
- A tanulmány sok sebből vérzik. Bruttó árakat hasonlítottak össze, amiben már az adók is benne vannak, így például a Magyarországon kiugróan magas áfa. A Telenornál több mint százféle tarifacsomag van, és egy vagy kettő kiválasztásával nem kapunk teljes képet. A tanulmány nem veszi figyelembe a flottakedvezményeket sem, melyek a céges telefonálást itthon igen olcsóvá teszik, Norvégiában pedig nem is léteznek. A tarifákban megjelenik a készülékvásárlás támogatása is, ami Európában és a Telenor-csoportban is itt a legmagasabb. A valóság az, hogy az egy ügyfélre jutó átlagos bevétel itt harmadakkora, mint Norvégiában. A tanulmány ráadásul vásárlóerő-paritáson számolt: persze, hogy viszonylag olcsóbb a mobilozás ott, ahol magasabb a jövedelem. A hálózat kiépítése viszont gazdag és szegény országban is ugyanolyan drága.
