Azt írja a Nielsen adataira hivatkozva a mediainfo.hu, hogy hiába lenne rá lehetőségünk, nem használjuk – nem szeretjük? - az úgy nevezett időeltolásos (time-shifted viewing, TSV) televíziózást. A kutatás szerint a tévézésre fordított - nem kevés - idő 1,2 százalékát teszi ki ez a fajta "csúsztatott" tévézés, inkább „élőben” nézzük, amit nézünk. Pedig jó dolog. Ti használjátok?
Engem nem kérdeztek, de én már szinte csak így nézek tévét. Ha egyáltalán. Jó, a foci kivétel, ha meccs van, azt szerintem nem lehet nem élőben nézni (vagy ha igen, ki kell kapcsolni minden mást, telefon, internet, mobil – különben egészen biztos, hogy „nálam” 0-0-nál valaki megkérdezi:láttad Messi megint mekkora gót lőtt?
Szóval élő sportesemények nézésére nekem nem jó, de minden másra igen. Ha másért nem, mert a reklámok „áttekererésével” 20-30 perccel lehet lerövidíteni egy film idejét, ráadásul ugyanazt a reklámot és műsor előzetest sem kell unos-untalan megnézni.
Lexikon: Az időbeni eltolás (time-shifted viewing, TSV) történhet a műsor valamilyen táregységre, memóriára történő rögzítésén keresztül (digitális beltéri egység, merevlemezes készülék, DVD-író, hagyományos videófelvevő); internetes letöltéssel, vagy Video-on-Demand (VoD) szolgáltatáson keresztül is, ahol a set-top-boxra érkezik a tartalom, amely azonnal vagy egy későbbi időpontban is megnézhető.(forrás: mediainfo)
A Nielsen Közönségmérés nézőmérő rendszere, a UNITAM lehetővé teszi az időeltolásos nézés azonosítását és mérését a pár perces késleltetéstől kezdve akár a 7 nappal később történő visszanézésig.
A Nielsen adatai szerint 2012 októberében a teljes népesség naponta átlagosan 3,4 percet fordított nem valós idejű televíziós tartalom fogyasztására; ez az idő a teljes tévéhasználat 1,2 százalékát teszi ki. A visszanézés időpontja szerinti megoszlásra jellemző, hogy a nem valós időben nézett tartalom legjelentősebb részét, 42 százalékát a sugárzás napján egy későbbi időpontban nézik vissza, 27 százalékát a következő napon, 19 százalékát 2-4 napon belül, 12 százalékát pedig 5-7 napon belül.
A legfiatalabb, 4-17 éves korosztály naponta átlagosan 3,6 percet töltött nem valós idejű tartalom lejátszásával, amely a teljes tévéhasználatuk 2,1 százalékának felel meg. Abszolút értékben a legtöbb időt a 18-49 éves korosztály töltötte TSV-tartalom fogyasztásával: ők naponta 4,1 percet, a teljes televízió előtt töltött idejük 1,8 százalékát fordították korábban sugárzott tartalom visszajátszásával. Az 50 évesek és idősebbek mindössze napi 2,5 percet, a teljes tévéhasználattal töltött idejük 0,7 százalékát töltötték nem valós idejű tartalom megtekintésével.
Hétvégén mind a teljes népesség, mind a 18-49 éves korosztály körében magasabb a nem valós idejű tartalom fogyasztásával töltött idő, mint hétköznapokon. A teljes népesség vasárnaponként átlagosan 4,2 percet, szombatonként pedig 3,5 percet töltött a korábban sugárzott tartalmak visszanézésével. Az időeltolásos nézés mennyisége a teljes népesség körében szerdán volt a legalacsonyabb, átlagosan 3 perc; emellett csütörtökön és pénteken is az átlag alatt maradt.
A kereskedelmi szempontból kiemelt 18-49 éves célcsoport esetében a teljes népesség körében tapasztaltnál még nagyobb eltérések figyelhetőek meg a hét napjai szerint. Vasárnap a célcsoport átlagosan 5,4 percet töltött nem valós idejű tartalom visszanézésével: ez több mint 1 teljes perccel magasabb a vizsgált időszak átlagánál. Szombaton a 18-49 évesek napi 4,6 percet, az átlagosnál fél perccel több időt töltöttek TSV-tartalom fogyasztásával. A teljes népességhez hasonlóan a 18-49 évesek is szerdán nézik vissza a legkevesebb nem valós idejű tartalmat, ekkor átlagosan csupán 3,1 percet töltenek ezzel.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.