Miközben immár az Európai Bíróságon folytatódik az a kötelezettségszegési eljárás, melyet a távközlési szektorra 2010-ben kivetett és elvileg az idén kifutó különadó miatt indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a kormány arra készül, hogy tovább növelje a szektor adóterhelését, írja a Népszabadság.
A lap úgy tudja, hogy a kabinet az idén nyáron bevezetett, a köznyelvben Matelcsyként emlegetett percenként kétforintos telefonadó emelésére készül. A Népszabadság szerint a kormány már megüzente a szolgáltatóknak, hogy a telefonadó növelésére készül, s bár a mértékéről még informálisan sem tájékoztatta a cégeket, a kabinet kapcsolattartói megsúgták a vállalatok képviselőinek: készüljenek fel a legrosszabbra.
Telefonközpont kommentár:
Akár át lehet hárítani az újabb adóterhet, akár nem - és úgy tűnik most a nem a hangsúlyosabb - Magyarország már eddig is a világranglista élén állt (de legalább dobogós volt) a távközlési szektor adóztatásában. Ha ezt most sikerül tovább emelni, az biztosan nem jár az árak csökkentésével, cserébe viszont csökkentheti a hálózatfejlesztési, beruházási kedvet.
A többlet terhek pedig szép lassan mindenképpen beépülnek az árakba, ha nem "speciális", nevén nevezett emeléssel, akkor mondjuk úgy, hogy nem csökken majd annak az ára, aminek csökkenhetne, vagy kisebb lesz a készülékár-támogatás, vagy rosszabbak más paraméterek. Szóval ne legyenek illúzióink, az adóemeléssel a szolgáltatók vesztenek, de a fogyasztók sem nyernek!
A kormány szerint egyébként a magyarországi mobiltarifák tűrhetetlenül magasak. Egy adóemelés vajon jelentősen csökkentené az árszintet?
Ezzel az üzenettel pedig újabb értelmet nyer a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Cser-Palkovics András képviselő által jegyzett egyéni indítvány, amely több fontos ponton módosítaná a hírközlési törvényt, megtiltva egyebek között az egyoldalú szerződésmódosítást a szolgáltatóknak. A javaslat indoklásában egyértelműen leírják, hogy a szektort terhelő adók áthárítását kívánják megakadályozni. A telefonadóból az idén 25-30 milliárd forint bevételt vár a kormányzat, jövőre az eredeti tervek szerint több mint 50 milliárdot, de ha tovább emeli a percenkénti kétforintos terhet, akkor ez az összeg is növekedhet.
Nem ez volna az egyetlen jövő évre tervezett vágás a távközlési szektor „pénztárcáján”. 2014-ben ugyanis lejár a Vodafone 900-as és 1800-as, valamint a Telenor és a T-Mobile 1800-as sávjainak koncessziója, tehát azt is meg kell hosszabbítani. A hatályos szabályok szerint e tárgyban már 2013-ban egyezségre kell jutnia a cégeknek és a kormányzatnak, s a lap úgy tudja, lehetőség szerint a frekvenciák ellenértékét is beszednék jövőre. Ennek ellentmond, hogy a költségvetés tervezete szerint 1,18 milliárd folyik be a távközléshez kapcsolódó koncessziós díjból. A szóban forgó koncessziók értékét ma nehéz megbecsülni, hiszen azt befolyásolja a piac állapota is, de szakértők 40-80 milliárdra taksálják az összeget.
A mérleg másik serpenyőjében a most bíróság elé került távközlési különadó van: ha a kormány elveszti a meccset, az 150 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen. Az uniós szabályozás szerint a távközlési cégekre különadót csak akkor lehet kivetni, ha azt a szektor szabályozásával és adminisztrációjával összefüggő költségekre fordítják. A 2010-ben kivetett adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele volt, a kulcsa pedig 500 millió forint felett 4,5, az árbevétel ötmilliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.
A bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Gyengíti a magyar kormány pozícióját, hogy hasonló okok miatt júniusban már eljárást indított hazánk ellen az Európai Bizottság, de az még nincs bírósági szakaszban. A telekommunikációs cégeket sújtó válságadó a bizottság adóügyekkel foglalkozó főigazgatóságának elemzése szerint ugyanis aránytalanul sújtja a külföldi és előnyben részesíti a magyar szolgáltatókat. Mivel az adót a bevételekhez mérten arányosan állapítják meg, így annak 91-92 százalékát uniós, nem magyar cégek fizetik meg, írja a Népszabadság.
